Alcsútdoboz község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Bicskei kistérség
Lakosság: 1504 fő
Terület: 50.71 km²
Népsűrűség: 29,66 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 22

Fekvése

Székesfehérvártól 35 kilométerre található, észak-keleti irányban, a 811-es út mentén.

Története

A település jelenlegi formájában 1950-ben jött létre Alcsút és Vértesdoboz községek összevonásával.

Alcsút

Alcsút a 12. századi adóösszeírásokban már nemesi faluként szerepelt, első okleveles említése 1365-ből származik. Ekkoriban még Pilis vármegyéhez tartozott. Az 1600-as évek elején teljesen kipusztult. A 17. század közepén a közeli pálos kolostor szerette volna megszerezni az újjáépült falu feletti irányítást, és jobbágyi szolgáltatásokat is követelt lakosaitól. Nemesi előjogaikat Komárom vármegye próbálta megvédeni. A falu és a pálosok végül 1753-ban kötöttek szerződést.

1825-ben az uradalom akkori tulajdonosa, József nádor kezdett a völgybe különleges növényfajokat telepíteni, ezzel megteremtve a mai arborétum alapjait. Itt volt gazdatiszti gyakornok 1845 és 1846 közt Vajda János.

Én ismerek egy másik történetet Alcsúth névadójáról. Lehet, hogy Habsburg szentségtörő leszek, de fölháborít ez a Habsurg nyalás. Elfedtétek, a sok magyar áldozatot, kínt és megaláztatást, amit a Habsurgok követtek ellenünk? Most büszkén mutatjátok a kastélyuk maradványát, tudjátok e mire épült rá? A magyarok ősi múltjának egyik fontos bizonyítékára. A kastély és a körülötte lévő arborétum a régi Csúth-monostor és IV. Béla által adományozott Premontrei kolostor romjaira épült, eltakarva az utókor elöl Pannonia utlsó fejedelmének Csúth-nak a létezését, monostorát és a kolostor romjait. A birtokos névadót meg nem említik itthon, nevét 1700 után lekaparták a Habsburgok az általuk rendelt kém-rézkarcokról. Nevét az ősi szálláshelyének Csallóköznek neveként, a kém - metszetek Suthnak,Chuth-nak Chüttnek jelölték, de a makadón-görögök Sueti-bolugnak, a névtelen történetírónk Svato-plugnak nevezte, a v = u, mint a Bvda esetében, így ugyan az amit a görögök hozotak Sueti-bolug, vagyis Csúth fejedelem, vagy ahogyan a szlovákok ismerik Csuthy. Hogy ki volt Szvatopluk azt már ismerhetjük a történelem könyvekből, de hogyan lehetett egy morva az avarok fejedelme Pannoniában, ezt csak mostanában tudhadtuk meg, a mor-vák ugyanattól a mada ( médok), skytta, hun, avar néptől származnak mint a magyarok. Csúth, Attila magor nemzetségéből származott, mint apja Baján, és ebből a sumeroid magból származtak az árpádházi királyink is Attilától származtatva magukat. Igy kedves Alcsúthiak büszkeségetek ne a magyar gyilkos Habsburgoktól dagadjon, hanem a falutok egykori lakóitól, akik ott nyugszanak a régi református és a katolikus temetőben és az elkorhadt fejfájukon még olvashatók Csuti Gáspár, Csúthy Gábor, és a többi Csúthi neve, Ők mindannyian az avar-morva fejedelem és Perzsia királyának Nimródnak fia Magor nemzetségéből valók voltak, és a népüket madabeusoknak nevezték, amelyek később maka-dónok és skyyták lettek, ezeket hívták hunoknak, avaroknak,etruszknak, alánoknak, morváknak, magyarokak, moldvának, dalmatnak, bulgarnak stb.

A tanúim:

II. Az alcsúti adózók 1559. évi összeírása Csuti Petre nős, fia Tamás nőtlen, Fekete Petre nős, Dienös János nős, Antal Borbás nős, Csóri Gergel nős, van 100 juha, Vas Petre nős, Csuti Matiás nős. (Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest, 1977.) III. Az alcsúti adózók 1562-ben Csuti Pétör, Csuti Antal, Antal Borbás, Fekete Péter, van 60 juha, Dombos János, Hegedüs Miklós, Barki Miklós, Vas Péter, van 60 juha, Vasvári Borbás, (Vasvári) Ferenc. (Káldy-Nagy Gyula: Kanuni devri Budin tahrir defteri 1546–1562. Ankara, 1971.)

IV. Alcsúti adózók összeírása 1696-ban Miklós Tamás bíró, Parthy Mihály, Szalay György, Elek György, Tóth István, Takács György, Bárányos József, Böcsey Mihály, Elek József, Simon József, Sebők István, Nagy Balázs, Sebők András, Adonyi András, Patkós István, Tompa Mihály, Bekes György, Borsos Pál, Szalay Mihály, Csuthy István, Bencze Mihály, Miklós Imre. (MOL Conscriptio portarum. 16. kötet 74–75. p.) V. Az alcsúti családfők 1702. évi összeírása Tóth István bíró, Bárányos János, Becsei Mihály, Nagy Balázs, Ádám András, Szabó István, Tompa Mihály, Csuthy István, Benyoczki János, Sebestyén István, Nagy György, Vincze István, Molnár György, Szalai Péter, Szalai György, Bencze Mihály, Parti Mihály, Nagy Márton, Kovács András, Miklós Tamás, Bogáts György, Vincze György, Simon János, Elek György, Elek János, Imre Tamás, Buder János, Nagy János, Ádám Pál, Szabó András, N. Péter. (MOL Urbaria et conscriptiones. Kamarai összeírás és becslés. F.15. No.71.)

XII. Vértesdobozi nemesek 1843. évi összeírása Bélley Péter. Bélley János. Balogh István. Balogh István béres. Bori István. Csúthy Péter. Csúthy György. Csuthy János. Csuthy Mihály; fia Csuthy József. Csúthy Sámuel. Csúthy Péter; fiai Csúthy Péter, Csúthy Gábor. Csuthy János. Csúthy István. Csuthy Juliánna özvegy Vörös Jánosné. Cserna János. Cserna István. Cserna István. Cserna István. Csuthy Sándor ráckevi lakos. Csuthy Lajos. Csikós Péter református lelkipásztor. Dobozi Dávid; fia Dobozi Dávid. Dobozi András. Dobozi Benjamin. Dobozi József. Dobozi István. Dobozi Ferenc; fiai Csuthy Zsigmond Teológiai és szépirodalmi mûvek sokaságát alkotó református lelkész. 1848-as váci buzdító beszédéért a megtorlás idején halálra ítélték, majd Erzsébet Királyné közbenjárására kegyelemben részesült.

Nemesi család sarjaként 1814-ben a Fejér megyei Dobozon született. Elõbb a híres pápai gimnáziumnak volt tanulója, majd a nagykõrösi grammatikai osztály köztanítójaként vállalt munkát. Ambíciói újra az iskolapadba szólították: Debrecenben jogot és teológiát tanult.

1841-ben beutazta Erdélyt, a következõ évben Bécsbe ment egyetemre. Hamarosan Pesten szerzett lelkészi képesítést. Vácott lett lelkész, itt érte a forradalom és szabadságharc. 1849-ben a függetlenségi nyilatkozat mellett tartott egyházi beszéde miatt haditörvényszék elé került. 15 hónapi várfogság után kötél általi halálra ítélték, amit késõbb 6 évi várfogságra és javai elkobzására, valamint hivatalvesztésre változtattak. 1853-ban szabadult a várfogságból. Heintzi tábornok, aki Pest ágyúzásával tette hírhedtté nevét, visszavitette Dabasra segédlelkésznek. Arról pedig személyesen gondoskodott, hogy a zsandárok naponta zaklassák Csuthy Zsigmondot. Késõbb Dömösön tanító volt, ahonnan csaknem ötvenévesen került Kajdacsra.

Huszonöt évet élt, dolgozott falunkban. Ez idõ alatt fontos mûvekkel gyarapította a történettudományt és az irodalmat. 1850 után rendszeresen írt teológiai és történelmi tárgyú cikkeket a lapokba, így Tolna megye elsõ újságába, a Tolna megyei Közlönybe is. Sokan olvashatták „A csonthegyi ütközet Szegzárd alatt 1490. július 14-én” címü történeti rajzát Corvin Jánosról és koráról.

Kalandos élete, sok energiát követelõ munkássága hetvenéves korában megszakadt. 1884. november 22-én visszaadta lelkét teremtõjének. Teste a kajdacsi temetõben nyugszik. Szellemének a kajdacsiak a református templom kertjében felállított kopjafával állítottak örök emléket.

És olvassátok el Grandpier: Király gyilkosságok c. könyvét, nem fogjátok ünnepelni többé a Habsburgokat.

Doboz

Doboz (Vértesdoboz) Alcsúttól délre található település, a Csák nemzetség birtoka volt, leginkább a Szomszédos Tabajd része volt Felső-Tabajd néven. Doboz néven az oklevelek ben először 1539-ben szerepelt, nevét Doboz, Dobosz alakban írták.

A korabeli írások szerint nagy valószínűséggel ide való volt az a Dobozi Mihály Fejér megyei egytelkes nemes katona, aki az Istvánfi-krónika és Verancsics Antal maróti-csata legendájában szerepel, s akit Székely Bertalan is megfestett: Mikor 1526 után a török a Vértesben, s annak környékén is megjelent, a környék népe a török ellen egy tó közelében Herégynél (Héreg?) és Marótnál (Pusztamarót), gyűlt össze, azonban ezt a tábort a török bevette, és az ellenállókat kardélre hányta. Szeptember derekán a magyarok megerősítették táborukat árkokkal és szekerekkel, így kívánták védeni asszonyaikat, gyermekeiket, vagyonukat. A törökre több ízben rátörtek, annak súlyos veszteségeket okoztak.

Dobozi Mihály és felesége (1861)

Itt küzdött a török ellen Dobozi Mihály is. A török hatezer janicsár, többezer lovas és nagyszámú ágyú bevetésével, hatalmas veszteségek árán foglalta el ezt a tábort. Foglyokat azonban nem tudott ejteni, mert a tábor egy része elmenekült, másik része elesett a csatában.

Dobozi a tábor elestekor kivágta magát, feleségét lovára kapva menekült. Amikor az üldöző csapat már majdnem beérte, hogy becsületét mentse, leszúrta feleségét, maga pedig utolsó leheletéig harcolt a török ellen.

A magyarok vesztesége e ellenállásnál a mohácsihoz mérhető, mert vagy húszezer ember maradt holtan a csatatéren, de a török veszteségei is nagyobbak voltak a mohácsi veszteségnél.

Pogányvár

Pogányvár Alcsút-Göböljárás pusztától DK-re található. A 290 m átmérőjü bronzkori földvár -melyet a Váli völgyben folydogáló Szent László patak ölel körül – a kr.e. II. évezred közéből, a középső bronzkor ból származik.

Ginza-puszta

Ginza-puszta is Alcsut mellett található, a Váli völgyben. Valamikor mezőváros volt, eredetileg neve Khénza, Gejza (Géza) volt. Itt még 1925-ben is említettek egy hatalmas, Árpádok korából származó templomromot.

Itt született Kézai Simon mester, a magyarság egyik történelemírója és krónikása, a Gesta Hungarorum szerzője, ki nevét is Khnéza-ról vette.

Nevezetességei

Alcsútdoboz, a Habsburg-kastély maradványai

Habsburg-kastély, amelyet Pollack Mihály tervezett

Későbarokk református templomok

Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület

A majdnem 70 hold terjedelmű, a Vértes hegység lábánál elterülő alcsuti Arborétum természetvédelmi terület. Az ország legértékesebb élőfagyüjteményeinek egyikeként van számontartva.

Az Arborétum főleg óriásira fejlett idős fapéldányairól volt ismert, de szép tájképi elrendezése, az itt látható külföldi exóta fák, cserjék is maradandó élményt jelenthetnek az idelátogatók számára.

Az Arborétum fenyőgyüjteménye is sok érdekességet, ritkaságot kínál, mivel a hazai fajokon kívül messze földről ideszármazott érdekességeket is láthatunk itt.

A virgíniai borókafenyők (Juniperus virginiana) közül a legnagyobb példány törzse a 200 cm körméretet is eléri. Ennek fájábó ceruzákat is készítenek, ezért ceruzafenyőnek is hívják.

A görög jegenyefenyők (Abies cephalonica) közül található itt 280 cm törzsátmérőjü is, de nagy példányok vannak itt abalzsamfenyőből (Abies balsamea, a szürkés-hamvas kolorádófenyőből (Abies concolor), az andalúziai jegenyefenyőből (Abies pinsapo), a numidiai jegenyefenyőből (Abies numidica) is.

Lúcfenyői között is találhatók itt érdekességek, mint a japán lúc (Picea polita, vagy az ezüstös lombú szürefenyő (Picea pungens). A rövid tűjű, kanadai származású hemlock-fenyő (Tsuga canadensis) feltünően apró tobozai, vagy a megdörzsölve kellemes narancsillatot árasztó duglászfenyő (Psudotsuga menziesii).

A kettőstűjű, sötétzöld feketefenyő (Pinus nigra) hazánkban található legnagyobb, 275 cm törzsméretű példánya is itt található.

Az Arborétumban levő tó szigetének fakülönlegessége, az északamerikai lombhullató mocsárciprus (Taxodium distichum), e fa különleges tulajdonsága, hogy a talajból függőlegesen felfelé álló, úgynevezett "légzőgyökereket" is fejleszt, melyek még a fák tövétől 15 méterre is megtalálhatók.

A tújafenyők (életfák) több faja is él az Arborétumban, melyek legérdekesebbike az óriástuja (Thuja plicata), melynek egyik szépenfejlett példánya eléri a 230 cm törzskörméretet is, miközben alsó ágai lehajolva a földre, ott legyökerezve "fiókáat" neveltek.

Megtalálható még itt a kínai származású páfrányfenyő (Glinko biloba), a mamutfenyő (Sequia gigantea), a lombos fák közül a nagyméretű platán, vagy boglárfa (Platanus acerifolia), a törökmogyoró (Corilus colurna), melynek 300 cm törzskörméretű példánya is van. De található itt nagyméretű hárs, nyír, bükk és tölgyfa is. A tölgyek közül a ritka magyartölgy (Quercus frainetto) is.

Híres emberek

Itt született 1872. augusztus 9-én József Ágost főherceg, császári tábornagy, kormányzó, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Itt született 1913. március 10-én Kovács Imre politikus, író.

Következő községek

További községek